(A nyelvezete nem a hivatalos leíró nyelv, amivel algoritmusokat lehet leírni, hanem "konyhanyelv".)
Házi feladat: áttanulmányozni ezt a leírást, értelmezni egyesével az alap algoritmusok esetében.
Bianka jegyzete ellenőrzés után, köszönet érte:
1. Elolvasom a feladatot végig!
2. Eldöntöm, hogy a ciklusnak végig kell-e mennie a tömbön. (Azt a
kérdést kell eldöntenem, hogy meg kell-e vizsgálni egyesével az összes elemet
ahhoz, hogy ki tudjam írni a végeredményt minden esetben.)
3. Ha meggyőződtem róla, hogy végig kell menni a tömbön, akkor
választok egy ciklus fajtát: for vagy while ciklus.
3/1. For ciklust akkor választok, ha nem fordulhat elő az az eset, hogy a tömbön belül valamelyik elemnél meg kell állni a ciklus futásának.
3/2. A while ciklust minden esetben választhatom, különösen alkalmas abban az esetben, ha valamelyik elemnél meg kell állni a ciklus futásának.
4. Megírom a ciklust “üresen”. While ciklus esetén definiálom a ciklus változót, megadom a
kezdőértékét. A ciklus feltételében megadom, hogy a ciklusváltozó a tömb
hosszáig menjen. Végül gondoskodok róla, hogy a ciklus változó értéke
emelkedjen. For ciklus esetén ugyanezeket az adatokat kell megadni a for
kulcsszó utáni zárójelben.
5. Ha a ciklusnak meg kell majd tudni állnia a tömb valamelyik elemén, akkor két lehetőség közül választhatok.
5/1. Első lehetőség: összetett feltétel alkalmazásával (amiben && van). Ilyenkor a ciklus
feltételében az && után egy második részfeltételt kell megadni, ami azt
vizsgálja, hogy az adott elem megfelel-e a feltételnek. A feltételt tagadó
formában kell megfogalmazni, így a ciklus addig fog futni, amíg meg NEM találja
az adott elemet. A ciklus összetett feltétele úgy működik, hogyha mindkét része
igaz, akkor fut a ciklus, tehát elvégzi a ciklusmagban lévő utasításokat, ha
viszont bármelyik része hamis, akkor a program a ciklus utáni első utasításra
ugrik.
5/2. Második lehetőség: Logikai változó használatával: Ilyenkor, a ciklus ELŐTT definiálunk egy logikai változót, aminek az értékét hamisra állítjuk. A ciklus feltételében a logikai változót
tagadó formában adjuk meg, ezáltal bebiztosítva azt, hogy a ciklus elinduljon.
A logikai változót a ciklus belsejében a feladatnak megfelelő feltételtől
függően igazra állítjuk (pl. ha megtaláltuk az elemet).
6. A mintafeladatokban több esetben feltételt kell alkalmazni a ciklus belsejében/magjában. Meg kell gondolni, hogy ilyenkor egy- vagy kétágú szelekcióra van-e szükség. Általában
egyágú kell, kétágúra akkor lehet szükség, ha a feladat külön kéri.
7. El kell dönteni, hogy a megfelelő kiírásokat tehetem-e a ciklus belsejébe, vagy nem. Általában a ciklus belsejében még a végeredményt nem tudjuk kiírni. A kiírásokat a ciklus
futása után helyezzük el általában. Ez akkor is jó így, ha a ciklus futása valahol a tömb belsejében megállt. A kiírásokat feladattól függően egy- vagy kétágú szelekcióval lehet megoldani.
8. Ha a feladat kéri, hogy írjuk ki az adott elem indexét, akkor arra általában a ciklusváltozó vagy annak eggyel csökkentett vagy növelt értéke alkalmas.
9. Részeredményeket a ciklus belsejében, végeredményt a ciklus után ellenőrzésképpen erősen javasolt kiírni. (Végül megjegyzésbe kell tenni.)
